fbpx

HAGYOMÁNY, TELJESÍTMÉNY, FELELŐSSÉG

A Polgári Válasz Alapító Nyilatkozata

 

„Tőlünk függ minden, csak akarjunk!”

(Széchenyi István)

I.

Mi, Magyarország öntudatos, hazaszerető és cselekvő állampolgárai összefogtunk, hogy eszményképünket, a polgári Magyarországot valóra váltsuk. Azokat képviseljük, akiket senki más nem képvisel. Célunk a rendszerváltás kudarcokkal teli három évtizedének lezárása, az egymást gyűlölő, mégis egymást életben tartó politikai szekértáborok meghaladása. A visszaépülő pártállamnak való behódolás helyett önszerveződő közösségek teremtése.

A Polgári Válasz olyan országot kíván építeni, ahol érdek helyett érdem, kiszolgáltatottság helyett tehetség érvényesül. Ahol a politika szolgálat. Ahol a szavaknak súlya, a tetteknek pedig következményei vannak. Ahol a vezetők példát mutatnak, és a törvények előtt mindenki egyenlő. Ahol a pillanat uralása helyett a józan ész diktál.

Trianon századik évfordulóján érezzük a ránk háruló felelősség súlyát több részre szakadt nemzetünk sorskérdései iránt. Politikai hivatásunk a hagyománytisztelő, teljesítményelvű és felelősen gondolkodó állampolgárok képviselete a közügyekben. Társadalmi küldetésünk a szabadsággal és felelősséggel járó polgári létforma elérhetővé tétele minden honfitársunk számára.

 

II.

 

ÖSSZETARTOZÁS

Érzelmileg az állam helyett a nemzethez kötődünk. A hazafiság számunkra nem szóvirág, ideológia-pótlék vagy burkolt sovinizmus, hanem szellemi, lelki talapzat, amelyre felállva különböző világnézetek képviselőivé válhatunk, és amely átélhetővé teszi az összetartozás élményét. A nemzethez kötődés nem jelent kritikátlanságot, felsőbbrendűség-tudatot vagy az önreflexió hiányát, de állandó önostorozást és elidegenedést sem. A múlt hibáit, mulasztásait és bűneit nem letagadni akarjuk, hanem megérteni és tanulni belőlük, büszkén emlékezve és erőt merítve a dicső fejezetekből. Ahogy az egyén felelősséget vállal tetteiért a múltban és a jövőben, úgy vállalunk sorsközösséget a magyarság történelmével, és küzdünk minden honfitársunk szülőföldön való boldogulásáért határainkon innen és túl. Fellépünk minden olyan törekvés ellen, amely a magyarságot első- és másodrendű állampolgárokra osztja.

 

KÖZBIZALOM

A jog uralma vagy teljes vagy semmilyen. A befolyás és vagyon éppúgy nem jelenthet ez alól felmentést, mint a rászorultság és szegénység. Az állam csak teljesíthető elvárásokat támaszthat az állampolgárok irányába, amelyeknek maga is köteles megfelelni. A jogszabályok betartásáért cserébe a hatalom birtokosaitól is példamutatást várunk. A mindennapokban kiszámíthatóságot, józan ész szerinti működést, átláthatóságot és ellenőrizhető kormányzást követelünk. A törvény betűit a kiváltságosok további gyarapodása helyett az arra érdemesek szolgálatába fogjuk állítani.

 

AUTONÓMIA

Hiszünk a kutatás, az alkotás és az önkifejezés szabadságában. Tiszteljük az egyén alapvető jogait a szabad gondolatra, szóra és cselekedetre. Elismerjük az állam, az egyházak, a tudományok és a művészetek tekintélyét, de ellenállunk a fősodortól eltérő gondolatok és vélemények üldözésének, erőszakos elhallgattatásának. Tudjuk – mert megtanultuk –, hogy az egység illúziójának erőltetése mindig megosztottságot szül, míg az egymással érdemi vitát folytató közösségek sikeresek, és képesek a döntő pillanatban összefogni. Meggyőződésünk, hogy csak szabad és autonóm polgárok képesek kiállni magukért, érvényre juttatva közös érdekeiket.

 

TELJESÍTMÉNY

Mindennél többre értékeljük a tehetséget, a szorgalmat és az elköteleződést. Az egyéni előrejutás kizárólagos mércéjének ezért a teljesítményt fogadjuk el. A közösen megtermelt javakból mindenkinek érdemei alapján, a közterhek viseléséből teljesítőképességének megfelelően kell részesülnie. A hátrányos helyzetből indulókat arra kell ösztönözni, hogy az öngondoskodás útjára léphessenek és felzárkózhassanak a középosztályhoz. Az állam nem tekintheti céljának sem a mélyszegénységben élők kizsákmányolását, sem teljesítmény nélküli eltartásukat. A hátrányos helyzet nem lehet akadálya az érvényesülésnek, de nem szolgálhat az egyéni teljesítmény hiányának mentségéül sem.

 

ÖNTUDAT

Nem vagyunk sem alattvalók, sem kívülállók. Az államra kölcsönös előnyökért fenntartott közösségként tekintünk, amellyel szemben világos elvárásaink, valamint ezen elvárásokból fakadó kötelezettségeink vannak. A hatalommal szemben kritikusak vagyunk, de kritikánk célja nem a közöny vagy a cinizmus, hanem az állampolgári aktivizmus növelése. Nem kényszerből vagy vakhitből engedelmeskedünk, hanem mert ezt tartjuk helyesnek és saját közösségünk érdekei szempontjából célravezetőnek.

 

ÖNSZERVEZŐDÉS

Elutasítjuk az atyáskodó államot, amely a gondoskodásért cserébe mindig engedelmességet vár és függőséget teremt. Polgártársainkat ezért gazdasági önállóságra és társadalmi önszerveződésre buzdítjuk, hogy ellen tudjanak állni a zsarolási és manipulálási kísérleteknek. Valljuk, hogy a politikának az egyének legjobb képességeinek kibontakoztatását kell segítenie, hogy aztán ezeket a társadalom szolgálatába lehessen állítani. Rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk a családnak, amely gondoskodik a társadalmi normák, szerepek és értékek továbbörökítéséről; az önkormányzatiságnak, amely lehetőséget nyújt az állampolgároknak helyben a közhatalom gyakorlására; valamint a civil szférának, amely biztosítja az organikusan szerveződő közösségek bevonódását a közéletbe.

 

FENNTARTHATÓSÁG

Tisztában vagyunk vele, hogy minden egyéni és közösségi erőfeszítésünk felesleges, ha a Föld, amelyen élünk, nem lesz alkalmas arra, hogy utódainknak otthont adjon. Ennek megfelelően alakítjuk fogyasztási és életmódbeli szokásainkat, óvjuk természeti kincseinket, környezetünket, épített örökségünket. Törekszünk a fenntarthatóságra, és szembeszállunk minden ezt károsító törekvéssel. Az emberek hétköznapi életét meghatározó döntésekbe bevonjuk azokat, akik e döntések hosszútávú következményeit viselik.

 

IDENTITÁS

Autonóm, alulról építkező mozgalomként összeköt bennünket hitünk, elveink, identitásunk és erkölcsi zsinórmértékünk. Belső iránytűnk a keresztény tanítás, a szeretet, az elfogadás és a megbocsátás ereje. Ismerjük és elismerjük a korábbi nemzedékek által felhalmozott tudást, hagyományt, értéktárat. Magunkénak érezzük Magyarország és Európa több ezer éves tudományos, szellemi és kulturális hagyatékát, megadva és elvárva a kölcsönös tiszteletet más kultúrák irányába is. Keletről származunk, Közép-Európához tartozunk, és a Kárpát-medence az otthonunk.

 

III.

 

A Polgári Válasz több mint politikai mozgalom. Nemcsak a szavazófülkékben hirdetünk változást, hanem az emberek fejében és szívében is. Értelmes és őszinte közbeszédet, érdemi és kulturált politikai vitát igénylünk. Olyan szellemi, lelki és erkölcsi megújulást, amely az egész magyar társadalmat áthatja, és ennek megfelelő képviselőket juttat döntéshozói pozíciókba. Ahol az állam nem ellenfél, hanem szövetséges az egyéni és közösségi célok megvalósításában.

A közéleti tisztségeket csupán eszközöknek tekintjük egy magasabb rendű cél, a középosztály megerősítéséhez és a polgári létforma elérhetővé tételéhez. Ahogy magyarnak lenni sem elsősorban származás, sokkal inkább vállalás kérdése, úgy a polgárt sem születése, vagyona vagy társadalmi helyzete határozza meg, hanem gondolkodásmódja és közéleti aktivitása.

A Polgári Válasz tiszteli a múltat, megéli a jelent, alakítja a jövőt. Számunkra a politika elsősorban szolgálat, amely a választók és választottak kölcsönös tiszteletén alapul, megosztott felelősséggel jár, és példamutatásra ösztönöz. Fel akarjuk rázni a közügyekből kiábrándultakat, visszaállítani a jog uralmát, kialakítani a közösségi döntéshozatal színtereit, és egy következmények nélküli országból felépíteni az anyagilag független, szellemileg szabad, tetteiben önálló, honfitársaival önzetlen, világra nyitott állampolgárok Magyarországát.

Budapest, 2020. december 4.